Török világ Győrött.
Török világ Győrött.
A törökök Győrt teljesen átalakították. A székesegyházból fegyvertár, istálló és lőporraktár lett; a többi templomokat török mecsetekké változtatták. A dunaparti bástya fölé őrtornyot építettek, a melyre szélzászlóul a híres győri vaskakast tűzték ki.
A város ezzel teljesen elveszítette keresztény jellegét. A lakosság nagy része még az ostrom előtt elmenekült, vagy az ostrom alatt esett el. Kutassy János győri püspök a káptalannal Sopron vármegyében vonta meg magát; hasonlókép kiszorúlt Győrből a vármegye is, melynek hatásköre úgyszólván megszünt, mert a vármegye területének legnagyobb része török uralom alá jutott.
Győr visszafoglalását már 1595-ben tervezte a bécsi kormány, de csak két év múlva tett erre nézve kísérletet.
1597 szept. 9-én Miksa főherczeg vezérlete alatt – a török írók szerint – mintegy 45.000 ember kezdte ostromolni Győrt, de szept. 26-án, arra a hírre, hogy Mehmet, Ahmed és Veli basák vezetésével felmentő sereg érkezik, a főherczeg abba hagyta az ostromot s Komáromba menekült, miután a nagy mennyiségű élelmi- és ostromszert vagy elégette, vagy zsákmányúl hagyta vissza. (Szávay Gyula i. m. 52. Fehér – Ipoly i. m. 505.)
Ennek a hadjáratnak azonban mégis volt némi eredménye Győr vármegyében. Ugyanis, még mielőtt Miksa főherczeg Győr ostromához fogott volna, 5000 embert küldött Berstein vezérlete alatt Pannonhalma visszafoglalására, a ki azt a meglepett töröktől csakhamar vissza is szerezte. (Fehér Ipoly i. m. 599.)
A török már annyira biztonságban érezte magát Győrben, hogy a szükséges őrködést is elmúlasztotta. A vár őrsége 5–6000 emberből állott, de ezek legnagyobbrészt családos emberek lévén, ott tartózkodtak künn, a falvakban élő családjuknál. Így az 1598. év elején, a mikor senki sem gondolt támadásra, szintén igen sokan mentek ki övéikhez a falvakba s a váron kívül tartózkodtak.
