Kisbarátfalu.
Kisbarátfalu.
Kisbarátfalu, magyar kisközség a pusztai járásban, 61 házzal és 421 róm. kath. vallású lakossal. Postája Nagybarátfalu, távírója és vasúti állomása Kismegyer. Hajdan Barati néven találjuk feljegyezve. E falu, úgylátszik, akkor keletkezett, mikor 1261-ben az apátság és a káptalan birtokait a királyi várbirtokoktól elkülönítették. Később a Nádasdyaknak is részük volt itt. 1364-ben Péchy János volt az ura, a ki Kisbarát felét Héderváry Miklós fiának zálogosította el. 1367-ben Ruffy Tamás fiai adják el Kisbarát felét Héderváry Miklósnak 37és ugyanakkor Péchy János a másik felére 100 aranyforintot vett fel. 1549-ben a törökök dúlták fel, mire Nádasdy Tamásné, szül. Kanizsay Orsolya I. Ferdinándtól szabadalomlevelet eszközölt ki, mely szerint Kisbarátfalura, hat évi adóelengedés mellett, új lakosokat telepíthessen. 1611-ben a töröknek behódolt falu, 1619-ben pedig puszta hely volt. Ez időben Czobor Márton, Dalos János és Grebechy Laky Gáspár vannak említve birtokosai között. Ezután egészen a Héderváryak lettek az urai, később a Viczayak; e családtól Léderer bankár vette meg, ettől pedig Lévay Henrik. A XVIII. század elején németeket telepítettek ide, a kik azonban teljesen megmagyarosodtak. Most özvegy báró Lévay Henriknénak van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. temploma 1773-ban épült. Ide tartoznak Újmajor, egy szélmalom és egy csárda is. A község azelőtt a »puszta falu« néven ismert térségen feküdt és úgy látszik, hogy a török pusztítás után telepedtek a lakosok a mai faluhelyre.
