Pátka.
Pátka.
Pátka, magyar kisközség, a sokoróaljai hegy alatt. A faluban 211 ház van, 1087 lakossal. Postája Tényő, távírója és vasúti állomása Szemere. Határában hajdan halastavak, vagyis potykások voltak. Hajdani neve is Potyka volt és csak később lett belőle Pátka. Azelőtt a község a Faluhely nevű dűlőn feküdt és a hagyomány szerint a fölötte emelkedő Harangozóhegyen állott volna a pálosok kolostora, melynek azonban ma már nyoma sincsen. 1258-ban Potka alias Patka praediumot Egyed comes a zsámbéki premontreieknek adományozta, kikről 1482-ben a pálosokra szállott, de kívülök még a szentmártoni apátságnak is volt benne része. 1621-ben a leveldi perjelséghez tartozott. Ekkor puszta volt, melyet Bethlen Gábor Kántor Bálintra íratott át. 1782-ben, a rend eltörlése után, a vallásalapra szállott és most kir. közalapítványi uradalmi birtok. A község a török beütések alatt pusztult el, de 1765-ben újra települt. Ide tartozik Pátka puszta is, a melyet Pátkay József bír. A községben nincs templom.
