Pér.
Pér.
Sírbolt és kápolna a báró Lévay-féle parkban.
Pér. – Özv. báró Lévay Henrikné kastélya Táplány pusztán.
Pér, magyar nagyközség, a győr–fehérvári országút mellett. Van 315 háza és 2317, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Postája helyben van, távírója Győrszentmárton, vasúti állomása Nagyécs. 1250-ben villa Per alakban van említve. Később, a veszprémi káptalan egyik oklevelében, már két Pér nevű hely szerepel, Nagy- és Kis- jelzőkkel. A győri püspökség régi birtoka, mely a török dúlások alatt, mikor Győrt ostromolták, teljesen elpusztult. 1609-ben pusztaként, a behódolt helyek között van említve. Az 1619-iki összeírás már nem is említi. 1642-ben még mindig csak a péri pusztáról találunk feljegyzést. 1687-ben népesült újra és 1729-ben már 47 jobbágyot és 43 zsellért találtak itt az összeírók. Földesura ezután is a győri püspök volt és ma is a győri püspökségnek, Csizmadia Jánosnak, Mihálynak és Rácz Antalnak van itt nagyobb birtoka. A lakosok azelőtt kiterjedt és híres marha- és juhtenyésztést űztek. A községben hitel és fogyasztási szövetkezet is van. Péren a katholikusoknak és a reformátusoknak van templomuk. Az előbbi 1734-ben épült és 1875-ben megújíttatott. Ide tartozik Kispér községrész, Söptér, Táplány és Töltéstava puszták. Töltéstava puszta már 1200-ban a Töltési család fészke volt. 1220-ban possessio Teuteusy alakban van említve. Még 1619-ben is Theöthössy András az egyik ura, a másik pedig Kutassy Mihályné. Ez a rész ma Skargay Károly és Bay Ödön birtoka. Söptér, a szent-adalberti prépostság javadalmaihoz csatolt puszta volt. 1593-ban már említve találjuk, ellenben 1641-ben már puszta hely. Táplány puszta 1220-ban Feyreghaz, vagyis Fejéregyház néven van említve, melyet ekkor Catlu nevű birtokosa a szentmártoni apátságnak adományoz. 1630-ban Fell-Egyház néven is emlegetik az akkori feljegyzések. 1670-ben már Fejéregyház alias Táplan alakban szerepel. A Kanizsayaké, majd a Héderváryaké és a Viczayaké lett. E birtok felett hosszas per folyt az apátság és Hédervár urai között, mely 1720-ban az utóbbiak javára dőlt el. Most e puszta özv. báró Lévay Henriknéé, kinek itt szép, kényelmes, nagyarányú kastélya van, melyet mai tulajdonosa 1880–82 között építtetett. Nagyobb birtoka van még Kintly Pálnak. A söptéri dűlőn állott hajdan Preke puszta is, mely szintén a török dúlások alatt pusztult el és határa Söptér pusztáéba olvadt. A község Dörög nevű dűlője szintén az ősi Durug, pozsonyi és mosoni várföld emlékét tartja fenn. 1252-ben IV. Béla Durug földjét Marczel comesnek adományozza. 1258-ban a szentmártoni apátság vásárolta meg. 1273-ban valami Láncz nevű birtokosa szerepel, a ki a maga részét Battyáni Jánosnak és fiának, Péternek adományozza. Későbbi birtokviszonyai ismeretlenek. Ugyancsak Pér közelében feküdt valahol a tatárjárás előtt possessio Yren, vagy Jyren, mely 1257-ben még említve van ugyan, de minden jel arra mutat, hogy ekkor már puszta hely volt és hogy a tatárjárás alatt pusztult el.
