Ravaszd.

Full text search

Ravaszd.
Ravaszd, magyar nagyközség, a Pánzsa-ér mellett. A szentmártoni apátság ősi birtoka, mely 1137-ben Ruozti és Roz alakban alakban van említve. Névadó ősi fészke egyúttal a Ravazdy családnak, mely ez időtájt Ruozdi, Kis-Ruozdi és Cheb vagy Cheb-Ruozdi néven szerepel az egykorú oklevelekben. Cebh vagy Cheb comes is első birtokosai közé tartozott, az apátság pedig Szent Lászlótól kapott itt adományt. III. Incze pápa bullájában Ruozt a neve. Azután még három Ravaszd merül fel: ú. m. Cseb ispán falva Csebravazd (Chebroazd) néven, a XIV. században pedig Kysrouazd és Nograuazd alakban Kis- és Nagyravazd is felbukkan. Cséb ispán falva a XIII. század elején a mai ravaszdi templom tájékán keletkezett, később azután a két község egyesült és Nagyravazd néven szerepelt tovább. 1222-ben Gunczel spalatói érseknek is volt itt birtoka és ő maga is itt született. 1363-ban Cheb-Ruozd a Nemes családbelieké volt, mely család a Csebravazdi előnevet is használta. Utóbb mind a három Ravazd az apátságé lett és mai nevén egyesült. 1487-ben már említve van a falu keleti részén emelkedő dombon álló, Szent Villibaldnak szentelt temploma is, de ez nem a mai róm. 55kath. templom, mert a régi a török dúlások alatt pusztult el. Mai temploma 1804-ben épült. A török uralom alatt sokat szenvedett ez a község is és lakosai 1595-ben, a törökök folytonos zaklatásai elől, kénytelenek voltak menekülni. Az 1609-iki összeírásban a behódolt helyek között találjuk említve. A község határában az ú. n. Serfőző-dűlő tartja fenn hajdani serfőző házának az emlékét. E serfőző még a mult század első felében fennállott. A község lakosai takarékmagtárt tartanak fenn. Ide tartoznak Hármastarján és Tarján puszták és a vadalmási erdőőrlak. Hajdan a két Tarján Kis- és Nagy-Toryan alakban szerepel. Az egyik győri várföld volt, a másik pedig a bakonybéli apátság birtoka. II. Béla 1137-ben a Tarján és Roz (Ravaszd) között fekvő földet az apátságnak adományozza. III. Incze 1216-iki birtokösszeíró bullájában Torian néven fordul elő. A tatárjárás előtti korból három birtokosát ismerjük; az egyik a király volt, a második a bakonybéli, a harmadik pedig a szentmártoni apátság. A király és a bakonybéli apátság népei a mai Pityor nevű részen laktak, a Hármastarjánba vivő horogút és az ettől éjszakra eső kisér között, a hol egy 1797-ből való térképen még a templomrom is meg van jelölve. E falu és Ravaszd között kapta az apátság 1137-ben a maga birtokát, melyet Kistarjánnak vagy Pityordnak neveztek. A Kistarján elnevezés legelőször 1352-ben tünik fel, viszont egy 1492. évi pannonhalmi oklevél már Pichord, alio nomine Kistharian körülírással emlékezik meg róla. Pichurd alakban azonban már sokkal előbb: 1409-ben is említve van. 1351-ben Nagy Pál királyi kulcsármesternek is volt itt némi birtoka. IV. Béla 1252-ben a turóczi prépostságnak itt szőlőt adományozott. 1516-ban Csajthay Bálint deáknak is volt benne részbirtoka. A mohácsi vész után elpusztult, de 1617-ben már ismét Hathalmy Sándor veszprémi lovaskapitány birtokaként jelentkezik. Később azután egészen a főapátságé lett. Tarján puszta szomszédságában fakad a Pánzsa ere, melynek vizét a Ravaszd alatt fekvő ú. n. Bélakút vize is szaporítja. A hagyomány azt tartja, hogy ebből a kútból ivott Árpád vezér és tábora és később a tatárok elől menekülő IV. Béla. A kutat felírat díszíti, mely ezt az eseményt megörökíti, megmagyarázván egyszersmind a kút nevét is. Ravaszd házainak száma 276, róm. kath. vallású lakosaié 1533. Postája Győrszentmárton, távírója Tarján puszta és vasúti állomása Tarján.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť