Gyapay (Czakóházi és Dőri).
Gyapay (Czakóházi és Dőri).
Gyapay.
Előkelő győrvármegyei család, melynek okleveles alapon kimutatható tagja György 1610-ben Rétin volt birtokos. Felesége Czakó Elizia révén örökölte Czakóházát. 1610-ben Győr vármegye közgyűlése előtt tiltakozott az ellen, hogy a Kapiak Czakóházához tartozó területeket használjanak. Utódai birtokot szereztek Győr vármegyében Bezin és Téthen, Sopron vármegyében Dőrön, és Veszprém vármegyében is. Úgy látszik, hogy a soproni ágat nem akarták birtokos nemesnek elismerni, mert az 1699. évben kértek bizonyítványt Győr vármegyében arról, hogy Czakóházán curialis nemesek, hogy ne sorozzák őket az armálisták közé. Bár a megyei levéltár adataiból a család leszármazása 1610-től kezdve a legújabb időkig levezethető, a vármegye életében csak a XIX. század elején kezdettek szerepelni. A Mihály fia Pál táblabíró, a kit 1849-ben irodalmi működésért elfogtak; ennek fia Dénes pedig ügyvéd, 1848-ban Győr kormánybiztosa és nemzetőr-kapitány volt. Az alkotmány visszaállítása után több cyklusban a vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és közalapítványi igazgató volt. Bátyja Miklós a Bem seregében volt kapitány; öcscsének, Kornélnak fia, Pál, jelenleg Esztergom vármegye főispánja. E családból való Viktor, a ki Zala vármegyében földbirtokos, és Dénes honvédfőhadnagy.
Czímer: A család két czímert is használt, a nélkül, hogy felderíthető lenne, hogy mi az alapja az eltérésnek. Egyik kékben zöld alapon vágtató magyar vitéz; jobbjában kardot, baljában zászlót tart. Sisakdísz: kardot tartó kar. Másik változat: (színjelzés nélkül) jobbra fordult, kardot tartó oroszlán. Sisakdísz: ugyanaz. Levéltári adatok ez utóbbit igazolják.
