Horváth Endre.
Horváth Endre.
Horváth Endre, plébános és alesperes, a M. Tud. Akadémia tagja, született Pázmándfalun, 1778 november 28-án. 1798-ban a győri püspöki megye papnevelő intézetébe vétette fel magát. 1801-ben Széplakon káplán, 1802-ben 178Szergényben adminisztrátor és 1803-tól 1806-ig Győrött belvárosi káplán volt. 1806-ban téti plébánosnak nevezték ki. Szabad idejét az irodalomnak szentelte. »Zircz Emlékezete« czímű hosszabb költeményével, mely a magyar hexameteres epika megnyitó darabja, 1814-ben egyszerre a legjobb írókkal jutott ismeretségbe. Kazinczy Ferencz meglátogatta, Horvát István, a lelkes tudós folyton ösztönözte a honfoglalás eposzának a megírására. Kazinczyval a nyelvújítás kérdésében levélharczot folytatott, s noha epikai stíljében maga is újító volt, Kazinczy túlzásai ellen a dunántúli irodalmi ellenzékkel tartott. Bacsányihoz, Verseghyhez szítván, résztvett ama támadásokban, melyeket az 1818-iki Tudományos Gyűjteményekben Kazinczy ellen intéztek. Végre sok történelmi tanulmány és töprengés után 1821-ben hozzáfogott a honalapítás epopeájának megírásához. Tíz évig dolgozott e művön. A huszas években Kisfaludy Károly buzdítására számos epikus művet és heroidát írt az Aurorába. 1829-ben Pázmándra került. A Magyar Akadémia rendszabályait végleg meghatározó nádori küldöttségnek tagja volt és midőn az intézet 1830 november 17-én megalakult, a nyelvtudományi osztályban megválasztották vidéki rendes taggá. 1835-ben alesperes lett, 1838-ban pedig a Kölcsey Ferencz halálával megüresedett akadémiai tagságra választották meg. Meghalt Pázmándon 1839 márczius 7-én.
Munkái: Egy tiszamelléki magyarnak elmélkedése a hűségről. Veszprém, 1807. – A felkelő nemzetnek, a buzogányos vitéz magyaroknak. Szombathely, 1809. – A zirczi apátság. Győr, 1812. – Zircz emlékezete. Buda, 1814. – Franczia egyházi katekizmus a magy. országihoz alkalmaztatva. Buda, 1815. – Theodul estvéi, vagy a külömböző religió felek egybeengeszteléséről. Németből fordítva. Buda, 1819. – Árpád. Hősköltemény 12 könyvben. (A M. Tud. Akadémiától 200 aranynyal jutalmazva.) Pest, 1831. – Kisebb költemények. U. o. 1832. – Kézíratban is sok munkája maradt, melyek közül kiemeljük Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem élete, továbbá »Kijegyzett szók és kifejezések régi írókból« czímű műveit. Ezeken kívül számos egyházi, üdvözlő-, halotti- és emlékbeszéde jelent meg.
