Mezőgazdaság és állattenyésztés. Irta Lippay Zoltán
104Mezőgazdaság és állattenyésztés.
Irta Lippay Zoltán
Irta Lippay Zoltán
Ha a vármegye közelmultjába és jövőjébe futólagos pillantást vetünk, két jellemző tünetet fedezünk fel, a melyek a vármegye mezőgazdasági termelésének individualitását kidomborítani vannak hivatva. Az egyik, hogy a vármegye az egyoldalú szemtermelésnek a birtokok talajértékét oly veszedelmesen támadó rendszeréből, bár az a végleges elfajúlásig itt sohasem jutott, aránylag rövid idő alatt ki tudott emelkedni és a modern belterjes gazdasági irányzat mindenütt, de különösen a kisgazdák körében, széles utat tört magának, a melyen bízvást remélhető, hogy a vármegye eljut a gazdasági megerősödés óhajtott czéljához. A másik jellemző vonás a birtokalakulás jövőjének problemájával van összefüggésben. E tekintetben azt látjuk, hogy a birtoktesteknek egy kézben való összehalmozódása, mely több dunántúli vármegyében a nagybirtok túltengéséhez vezetett, leginkább a középbirtok rovására és a kisbirtok terjeszkedésének akadályául, itt sohasem hintette el az egészségtelen gazdasági viszonyokat teremtő fertőző anyagot, hanem megmaradt egy olyan juste milieu állapotában, melyből a jövő gazdasági élet folyamata, bármikor könnyen megindulhat, a viszonyokhoz képest legtermészetszerűbb kialakulásának útjára.
Az egyik vonásban az intelligencziának, az alkalmazkodni tudásnak nem csekély mértékét látjuk, a másikban az előbbinek érvényesülésére megadott kedvező létfeltételeket.
Ily körülmények között sikerrel közelíti meg napjainkban, sikerrel érheti el teljesen a jövőben mezőgazdaságunk a viszonyok által megadott czélját, – mely nem egyéb, mint az ország nyugati vármegyéiben messze előrehaladott kultúrában méltó helyet foglalni el, szorgalommal és szerencsével e környező kultúra egyes ágaiban szomszédainkat felül is múlni idővel.
Talajviszonyok.
Az időjárás befolyása.
Gazdálkodási rendszer.
Birtokviszonyok.
Kulturnövények termelési arányai.
A búza.
A rozs.
A zab.
A tengeri.
A burgonya.
A czukorrépa.
A repcze.
Takarmánynövények.
A szőlő.
Kertészet és gyümölcstermelés.
Gazdasági ipar.
Munkásviszonyok.
Lótenyésztés.
Szarvasmarha-tenyésztés.
Juhtenyésztés.
Sertéstenyésztés.
Baromfitenyésztés.
Méhészet.
Selyemtenyésztés.
Halászat.
Gazdasági egyesület.
Szövetkezeti ügy.
Gazdálkodási viszonyok vidékek szerint.
