A kurucz időkben.
A kurucz időkben.
A hatvani uradalom, mely eddig a kincstár kezében volt, még a XVII. század végén kir. adomány útján gróf Salmi birtokába került; de ő nem sokáig bírhatta, mert 1703 nyarán kitört a szabadságharcz s Hatvan Rákóczi Ferencz birtokába került. Rákóczi még 1704 elején Hatvan megerősítését rendelte el, főleg, hogy a vármegye a Pesten tanyázó rácz katonaság támadásaitól védve legyen. Hatvan, mint védett hely, nevezetes szerepet játszott a szabadságharcz alatt. 1708-ban Pest-Pilis-Solt vármegye Hatvanban tartotta közgyűlését, főleg mivel a dunai ráczság miatt a vármegyéje területén alkalmas helyet nem talált.
Eger várának 1710-ben történt meghódolásával, az egész vármegye a császári hadak birtokába került. A kurucz világnak vége volt, Thelekessy István egri püspök s Heves vármegye főispánja, megfosztatván méltóságaitól, a püspöki javak kormányzójává, valamint Heves vármegye főispánjává, gróf Csáky Imre kalocsai érseket nevezték ki. Gróf Csákyt 1711 január 12-én Hatvanban iktatta be új méltóságába báró Kurz János kamarai tag. A beiktatáson megjelent Thelekessy püspök is, a ki ez alkalommal élőszóval is tiltakozott az ellene hozott ítélet végrehajtása ellen. Thelekessy tiltakozásának meg is lett a következménye, III. Károly király megszüntette ellene az eljárást, a szentszék pedig megsemmisítette a prímás itéletét, melylyel főpapi méltóságától megfosztotta.
