A város leírása.
A város leírása.
Magának a városnak általános jellege olyan, mint a többi alföldi városoké: tágas, csinos, rendes és a körülményekhez viszonyítva, tiszta. A helységet körül a volt földesurak terjedelmes beltelkei övezik. A községben 1288 lakóház van. Belső részében az utczák szélesek és majdnem minden ház előtt virágos kert és faültetés látható. Az ideérkező idegennek nyomban szemébe ötlik a helység haladása, a mely abban nyilvánul, hogy a község kőútakkal van behálózva és a belvárosban az alföldi sár kellemetlenségei ellen oltalmat nyújt az aszfalt-gyalogjáró, melyen a legsötétebb őszi estéken is, bátran járhat az idegen az utczai lámpák világa mellett. Az utczákon sétálva, a közönség szépérzékéről és rendszeretetéről tanúságot tesznek a befásított közterek, melyek nagy gonddal és még nagyobb fáradsággal alapítva, hivatva vannak forró nyárban a sétálónak hűs árnyat nyujtani. A község középpontjában terjedelmes köztér van, hol fasorokkal körülvéve a katholikus templom áll.
Műtörténelmű szempontból különös figyelmet érdemel a róm. kath. egyház ősrégi temploma, a mely a gót stílű építkezések érdekes emléke, de oly sűrű facsoportok veszik körül, hogy épen csak a tornya látszik. A templom – az egyházi oklevelek között fennmaradt adatok szerint – már a XIII. században fennállott s az 1332. évi pápai tizedjegyzék is megemlékezik róla. A későbbi építkezések folyamán azonban eredeti jellegéből lényegesen veszített, csupán a tagozott támfalas szentélyen észlelhetők még az egykori csúcsíves ízlés nyomai. Legutolsó kegyura a Karacsberényi gróf Berényi család volt. Azonban az eladott birtokok átszállásával az utódok a kegyúri jogot nem vették át és így a kegyuraság megszünt.
A helységben ezenkívül a reformátusoknak is van templomuk, a melyet 1859-ben építettek. – Az izraelita imaház 1869-ben épült.
166A városháza régi földszintes épület és kert veszi körül. Előtte áll a hazánk ezeréves fönnállására emlékeztető Millennáris emlékoszlop, rácscsal körülvéve s a vele egykorú díszfák árnyékában büszkén kiegyenesedve figyelmeztet nemzeti dicsőségünkre. A millenniumi emlékoszlop előtti téren áll az artézi kút, mely baczillus-mentes vizével óvja a község lakosainak egészségét.
A városnak ezenkívül még egy emlékoszlopa van, a hevesi Kaszinó épülete mellett, mely kőoszlopot a város egyik önzetlen, áldozatkész polgárának emlékére emelték, ki azt az útat, melyen az emlékkő áll, a saját költségén kiépíttette. A hevesi Kaszinó, a melyben kényelmes helyiségek vannak, hasonlóképen kertben áll. Nem szűkölködik Heves község mulató-helyekben sem s az idegen kényelmes szállást, jó étkezést és szórakozást találhat a két vendéglőben, két kávéházban és czukrászdában.
Van ezenkívül a városban több, kerttel övezett, csinos úrilak és régi kúria. Ezek közül fölemlítendő Básthy Ignáczé, a melyet még 1840-ben Csopaki Thorma Ferenczné szül. Dobóczky Anna építtetett. Dobóczky Dezső kúriáját 1842-ben Dobóczky Imre építette. Kellemes úrilaka van Hellebronth Gézánénak, Kállay Rudolfné szül. Dobóczky Malvinnak és Maczky Emilnek. Néha Hellebronth Géza, a Bernáth-féle terjedelmes, régi úrilakát és a hozzátartozó nagy parkot a városra hagyományozta, de míg özvegye él, ő haszonélvezi. Remenyik István dr. mostani úrilakát, egy régi kúria helyén, 1905-ben építtette, nyolcz holdas parkkal s könyvtárában mintegy 600 kötet könyv van. A Szepessy-féle kúriát még a mult század közepe tájén építtette a Szepessy család és vétel útján került a jelenlegi tulajdonos, Spitzer Vilmos birtokába. Könyvtára kb. 300 kötetből áll. Majzik Viktornak, Heves vármegye mostani alispánjának a szőlőben van kellemes úrilakása s a nyár pár hetét itt szokta eltölteni. Németh Lajosnak Pusztacsászon két úrilaka is van. A régebbi ősi Németh kúria, a mely még a múlt század második felében épült. A másik úrilakot a XVII. században a Lubik család építtette, ezt örökölte a Buday család és ettől a Szirmay család; jelenleg Németh Lajosné szül. Szirmay Szerénáé.
