Lakosai.
Lakosai.
A török uralom alól történt felszabadulás után a helységnek nagyon csekélyszámú lakosa volt s a földek megmívelésére teljesen elégtelennek bizonyult, azért a felső részekről hazaszállingózott birtokosok igyekeztek német és tót ajkú lakosok betelepítésével birtokaikat értékesebbé és hasznosabbá tenni. Ennek következményeként a lakosság vegyes nyelvű volt. Még a múlt század elején is magyar, német és tót nyelven, felváltva tartották a róm. kath. egyházban a szónoklatokat. Később Becsky nevű egykori plebánosa az iskolában csak magyarul taníttatott és csak magyarul szónokolt a templomban. Így azután a német és tót nyelvet teljesen kiküszöbölte és 40 évi plebánosi működése után híveit, mint tiszta magyarokat adta át utódjának. Heves 1836-ban már népes helység; 3777 róm. katholikus, 185 református, 45 ág. hitv. evangélikus, 6 görög keleti és 208 izraelita, összesen 4221 lakosa volt. A mai Hevesen – az 1900. évi statisztikai kimutatás szerint – 7989 lélek lakik. Ezek közül 3885 férfi és 4104 nő; életkor szerint: 1–14 éves fiú és leány 2963, 14 évnél idősebb nőtlen és hajadon 1399, házas 3156, özvegy 467, elvált 4. A lakosság anyanyelvi megoszlása a következő: 7952 magyar, 14 német, 16 tót, 7 egyéb; magyarul tud 7979. Vallásra nézve: róm. kath. 7153, gör. kath. 10, ref. 314, ág. ev. 17, gör. kel. 1, unitárius 1, izr. 491, egyéb 2. a lakosság száma folytonos emelkedésben van, nemcsak a természetes szaporodás, hanem a munkásosztály bejövetele következtében is. A nép józan életű, rendes és munkás.
Az összes népességből 3256 egyén a kereső, a többi eltartott. A kereső népesség a foglalkozási ágak szerint a következőképen oszlik meg: mezőgazdaság és kertészet 2214, ipar 451, kereskedelem és hitel 73, közlekedés 20, közszolgálat és szabad foglalkozás (tisztviselő, ügyvéd, orvos stb.) 94, véderő (katona, csendőr) 11, napszámos 76, házicseléd 244, egyéb ismeretlen foglalkozású 70.
