Szúcs.
Szúcs.
Szúcs. A pétervásári járásban, a Bükk hegység egyik szűk völgyében, a Laskó patak forrásához közel fekszik. 1349-ben Bellyényi Laczk fia István birtoka, a ki azt a Bél nembeli Bökény fia Tamásnak 12 aranyforintért zálogba adta. Az 1546. évi adóösszeírásba 6 portát vettek itt fel, a helység ekkor több nemes családé volt. 1552-ben 4, 1554-ben 3, 1564-ben szintén 3 portája volt. 1589–90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. Az 1635. évi összeírásban 1, 1647-ben szintén 1, 1686-ban fél portával van felvéve. 1693-ban Pap László birtokában találjuk, a kinek itt 3 jobbágya és serfőzdéje is volt, kívüle még Gosztony István és Gyürky István voltak ekkor itt birtokosok. 1741-ben a gróf Keglevich család és Berthóthy István birtokában találjuk. A XIX. század első felében Draskóczy Sámuelnek volt itt földesúri joga, később a Lipthay család volt birtokos. Jelenleg Beniczky Györgynek van itt 691 hold birtoka, kinek gőzmalma is van. A község területe 1475 k. hold, lakóházak száma 53 és a lakosság 307 lélek, a kik 1900-ban mind magyarok voltak, de újabban számos tót és olasz munkás dolgozik a kőszénbányában. Vallásra nézve 1 ref. és 9 izr. kivételével róm. katholikusok. A nők házi vászon szövésével foglalkoznak. A helység határában vannak az „Egercsehi Kőszénbánya” részv.-társulat bányái. A helység eredetileg a Puszta-Szúcs dűlőben állott, s a török hódoltság után épült a jelenlegi helyén. A község postája Egercsehi, távíróállomása Bélapátfalva és vasúti állomása Eger.
