Török földes urak.
Török földes urak.
A várakban telepedtek le a török földesurak „szpahik.” Heves vármegye területén az egri várbirtokok 1577-i úrbariális összeírásából több török szpahinak nevét ismerjük. Evlia Cselebi leírása szerint a XVII. század közepén az egri pasa kormányzat alá 9 ziamet és 257 timárbirtokos, a hatvani pasa kormányzata alá 16 ziamet és 252 timárbirtokos tartozott.18) Nagyobbrészt a közbiztonság hiánya magyarázza meg azt, hogy a török földesurak nem tartózkodtak ama községben, a honnan jövedelmüket húzták, házat sem építettek jobbágyaik között. Rendesen a község bírája szolgáltatta be a töröknek a járandóságot, maguk csak veszedelemmel mehettek érte. Így 1612-ben a hevesvármegyei Mindszent és Tar nevű falvakban összesen 4 szpahit öltek meg, a kik személyesen akarták jobbágyaik adóját beszedni.19) A magyar falvak ekként megtartották régi külsejüket, legfeljebb szegényebbek lettek, de a városok eltörökösödtek. Heves és Külső-Szolnok vármegyékben Eger, Hatvan, Szolnok gyűjtötték magokba a mohamedán lakosságot, a török nép az ejalet és szandzsák-székhelyeken tömörült. A török itt a mohamedán vallás- és közoktatásügyet is szervezte, itt iskolák, templomok, fürdők épültek.
18) u. o. 11, III. 108.
19) Komáromy András közleménye. Hadtört. Közl. 1894, 380.
