Bethlen Gábor fölkelése.
Bethlen Gábor fölkelése.
A magyar király kezéből a felvidéki megyék 1619-ben Bethlen Gábor hatalma alá kerültek. Bethlen Gábor Rákóczy Györgyhöz intézett levelében ekként okolja meg felkelését, hogy „meggyőzött sokképen nemzetemhez való igaz effectusom, az nagy Istennek igaz tiszteletéhez való nagy érzelmem és magamban elvégeztem, hogy az Isten tisztessége mellett nemzetünknek szabadságáért kitámadjak.”69) Tehát Isten tisztessége és a nemzet szabadsága voltak Bethlen felkelésének jelszavai és e jelszavak különösen a protestáns vidéken hódítottak. Felhívását megértették Heves vármegye lakói is, Gyöngyös város hódolásáról külön okleveles bizonyságaink vannak. Széchy György Gömör vármegye főispánja, a felséges Bethlen Gábor egyik hadának generális kapitánya meghagyja katonáinak, hogy Gyöngyös városnak, mely „eleitől fogva mindenkoron az országgal egyetértett, most ő felségének fejet hajtott, semmi kár ne okoztassék, az egyházi rendek és helyökben megmaradjanak, tisztökben, hivatalukban meg ne háboríttassanak.”70) Ugyanezt meghagyja katonáinak Bethlen Gábor fejedelem is nagyszombati táborából, hogy Gyöngyös város lakóinak „főképen a csavargók, átvonulók és prédálóktól semmiben kárvallása ne történjék.”71)
69) Bethlen. Politikai Levelei 112, 118, 124.
70) Gyöngyös város levéltára.
71) u. o.
Bethlen Gábor uralma Heves vármegyében hadi szerencséje ingadozásai szerint változott. 1620-ban a vármegye jó része II. Ferdinándé, ennek bizonysága az a védelmi levél, melyet Ferdinánd híve, Forgách Zsigmond 1620 áprilisában kiadott a gyöngyösiek részére. Mivel „Gyöngyös város lakóinak sok kárvallását megtapasztalta, melyeket a különféle vitézlő rendek okoznak, házak feltörése, tűzzel pusztítása, törököknek határokban ölésével, kiknek adózással tartoznak,” azért megtiltja e visszaéléseket és megengedi, hogy „a gyöngyösiek a prédálókat, fosztogatókat, török üldözőket elfoghassák, vagy ha ellenkeznek, megölhessék.”72) Ferdinánd Bethlent 1621-ben a Tiszáig szorította vissza; Felső-Magyarországban, Széchy György Fülek várát, hol Heves vármegye hatósága székelt, szolgáltatta át Ferdinándnak s a vár őrségét Ferdinánd hűségére esküdtette. Mintha az éjszaknyugati vármegyék buzgalma lehűlt volna, mind többen caesariánusok lesznek s nagyobbodik a császáriak foglalásának köre. Adó, személyes fölkelés, megyei katonaság táborba szállása, a zsoldosok keresztül-kasul járása változtatták meg a felsőmagyarországi rendek hangulatát.
72) u. o.
