1848 után.
1848 után.
1848-ig, míg a pesti szépirodalmi lapok részletesebben közlik a vidéki színházi referensek értesítéseit, a most ismertetett színi szezonhoz hasonlóan folyik le Heves vármegye városainak színészete. A szabadságharcz leveretése után azonban mostoha sorsra jut a magyar színészet. Nyomát is alig lehet találni a Bach-korszak alatt. Csak akkor kezd a homályból kibontakozni, a mikor a provizorium idején (illetóőleg még Schmerling alatt) megindul az első állandó egri lap. 1863 nyarán Latabár Endre társulata játszik Egerben és pedig sikerrel, a mit az is bizonyít, hogy 1868 június 13-án ismét itt van. Aradi Gerő társulata évtizedeken át járt ide. Legelőször 1866 november 10-én játszott az Ó-Casinó nagytermében, legutóljára pedig 1888 nyarán, a kőalapra épített arénában. Közben itt járt 1867 november 17-től, 1868 április 5-től és 1886 nyarán is. Némethy György társasága 1867 késő tavaszán és 1875 nyarán szórakoztatta az egri közönséget. Megfordult még itt 1864 végén Láng Boldizsár; 1866 februárjában és márcziusában Csaby; 1871 (április 11–május 18.) Mannsberger Jakab; ugyanez év őszén Károlyi; 1870 márcziusában Kovács Mór; 1869 tavaszán Egressy Ákos (Miskolczról), 1876-ban és 79-ben Hubay Gusztáv; – 1874-ben (július 13 – szeptember 20) és 1877 (november 4-től) Völgyi György; 1880-ban Bokor József, 1881 áprilisában Lászy Vilmos, 1878-ban Gerőfi Andor stb.
