Az egri kőszinház.
Az egri kőszinház.
Mikor Németh József 1903 szept. 27-én a Rákóczi-ünnep díszelőadásával befejezte a szezont, másnap már megkezdették a húszéves aréna szétbontását s pár nap mulva üres lett a Hunyadi-tér, hogy lassankint mind magasabbra emelkedjenek rajta a mai meglevő kőszínház falai. Ez a színház mintegy 35–40 éves kitartó küzdelem eredménye. 1878 előtt hírlapi czikkek, közéleti tárgyalások készítik elő, 1878-tól pedig az a társaság, a mely erre gyűjtött, a kérdést állandóan felszínen tartotta és sürgette, a hatóságoknál kérvényezett stb. Csíky Sándort és Babics Istvánt Jankovics Dezső polgármester követte a színházépítő bizottság elnöki székében, míg a Gáspárdy Gyula szerepét Setét Sándor dr. vette át, lelkesedéssel és kitartással küzdve a czél érdekében, nemcsak a bizottságban, hanem lapjában, az Eger és Vidékében, majd később az Egri Ujságban is.
1904-ben öltött testet a törekvés. Megépült a színház Légmann Imre hevesvárm. áll. főmérnök és Bárány Géza városi mérnök terve szerint; a tervet Czigler Győző műegyetemi tanár is jónak találta. Építési vállalkozója Mátray Sándor egri építőmester volt s az építési összeg közel jár a 100.000 koronához. Az alapterülete 902 m2; a színházat park környezi s 650 néző fér el benne; 37 (földszinti és emeleti) páholya van, 160 földszinti és 119 emeleti (erkély) ülőhelye. Jól fűthető 421és kitünő akusztikájú. Díszleteit Burghardt és Kéry, illetve Linhardt festették. A költségekhez a belügyi kormány 30.000 koronával járul 10 év alatt; közvetetlen az építés előtti gyűjtés 6–7000 koronát jövedelmezett. Heves vármegye közönsége adományozott e czélra 1902-ben 4000 koronát, valamint átengedte azt a 2500 frtot is, melyet 1880 júliusában szavazott meg az állandó színház czéljaira s mely azóta kamatos kamatjaival 12,792 kor. 48 fillérre szaporodott. 53,650 kor. 35 fill. fedezet volt e czélra 1902-ben; ehhez járult a gyűjtés, míg a hiányzó összeget Eger város képviselő-testülete szavazta meg 1903 áprilisában.
