Porzsolt Kálmán.
Porzsolt Kálmán.
Porzsolt Kálmán, (Barátosi). Ludason szül. 1860-ban. 1884-ben megalapította a Herkules cz. szaklapot, melyet máig szerkeszt. A múzeumok, könyvtárak s képtárak szaporítása érdekében szervezte az országos múzeum- és könyvtárbizottságot és tanácsot. Számos népkönyvtárt alapított s a vándorkönyvtárak eszméje tőle származik. Széll Kálmánnal társulva alakította a Dunántúli Közművelődési Egyesületet, melynek főtitkára, az orsz. múzeum- és könyvtárbizottságnak pedig előadó titkára. 1894-ben átvette a Fővárosi Lapok szerkesztését s belőle napilapot csinált, de hamar megszünt. 1891-ben nőül vette Lukács Juliska drámai szinésznőt. 1897-ben megkapta a Népszínház bérletét és az igazgatást még az évben át is vette, 1902-ben újra ő bérelte ki a Népszínházat, de 1904-ben anyagi okok miatt meg kellett válnia tőle. Jelenleg a Pesti Hírlap belmunkatársa s szépirod. s tudományos folyóiratainkban s a színpadon is gyakran találkozunk nevével. Irói pályáját 1876-ban kezdte, irod.-történeti, képzőművészeti, közoktatásügyi s általában kulturpolitikai czikket ezernél többet írt, csaknem valamennyi lapba. Nem vetődik fölszínre oly kérdés, melyhez hivatott tollal hozzá ne szólna.
Munkássága: Két színműve a Nemzeti Színházból kiindúlva, bejárta a vidéki színpadokat is: A párbaj és az Asszony, melyek méltán tüntethetők fel a modern magyar dráma tipusainak. Legújabban a Gyermekkirály cz. tört. színművével akad. pályadíjat nyert. – Elbeszélései ily czímen jelentek meg: Szerencsétlen furulyások (1884). – A sportvilágból (1885). – A viharos élet (1886). – Sport és szerelem (1887). – Fürdői emlékek (1887) stb.
