Felsőlegénd.
Felsőlegénd.
Felsőlegénd, azelőtt Felső-Mladonya, tót kisközség, 72 házzal és 339 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Korpona, postája Szénavár. A község, Alsólegénddel együtt, a bozóki uradalomhoz tartozott és így történeti múltja is ezzel közös. A mohácsi vész előtt a prémontrei rendet ismerjük e föld birtokosaként, az ellenkirályok korában azonban Balassa Zsigmond erőszakkal elfoglalta, a bozóki várkastélylyal együtt; Balassától neje, Fánchy Borbála, nyerte örökül a birtokot, a ki viszont rokonára, Dennai Fánchy Györgyre hagyta. A XVII. század derekán Legénd is szerepel abban a kétszázados pörben, melyet a nagyszombati papiszék folytatott a birtokért, míg végűl az esztergomi papnevelő szerezte meg, a mely ma is birtokosa. A község temploma 1889-ben épült.
