Felsőtúr.
Felsőtúr.
Felsőtúr, a Korpona-patak mellett fekvő magyar kisközség, 91 házzal és 558 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Ipolyságon, postája helyben van. A vármegye legrégibb helységei közé tartozik, melyről már 1156-ban találunk okleveles följegyzést, a mikor Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalannak adta. A pápai tizedszedők 1332–37. évi jegyzékében is szerepel. 1435-ben a Vajda és Jánoki családoknak volt itt birtokuk. Ugyene korban Nagj Thur alakban is említik. Innen vette nevét az a Joannes de Thur, a ki királyi emberként megbizást nyert, hogy a sági konvent kirablása ügyében megidézze Lévai Cseh Pétert. A XVIII. század elején a Beniczky családot uralta a falu; a mult század elején pedig a Horváth, Fogarassy és Pongrácz családokat találjuk itt. Jelenleg báró Scherpon Ozsvát, Horváth Miklós és Nedeczky Pál a birtokosok. Három urilak van a faluban, ezek közül kettő régebbi építmény. 44Az egyiket a Fogarassy család építette és az jelenleg Laky Károly ezredesé; a másik a Pongrácz családé volt és most báró Scherponé. A harmadik urilak a Nedeczky családé, a mely azt újabban építette. A községbeli templom 1693-ból való, de 1865-ben restaurálták. Felsőtúrhoz tartoznak a Bodri, Borókás, Gombos, Hollós, Nedeczky, Pergyés, Pléska és Szölcz puszták.
