Ipolydamásd.
Ipolydamásd.
Ipolydamásd, magyar-tót kisközség, 92 házzal és 649 róm. kath. vallású lakossal; vasúti, posta- és táviró állomása Szobon van. A XIII. század óta ismerjük; 1262-ben Damas néven szerepel. A népmonda szerint hajdan várhely volt és a vár ura, Zách Feliczián, innen indult bosszúló útjára a királyné udvarába, Visegrádra. Ez a monda azonban nem támaszkodik semmiféle történeti alapra, mert a Záchoknak nem volt birtokuk Hontban. Az okleveles följegyzések szerint, II. Lajos király korában a Désházi család volt a földesura, később az esztergomi káptalan szerezte meg zálogváltság czímén. A török hódoltság korában a törökök 1581-ben, palánkkal erősítették meg és várat is építettek, de a falu nem viselte soká a török jármot. 1646-ban Bercsényi László volt a vár kapitánya, kinek távollétében a váczi törökök a várat megrohanták, a várőrséget és a falu lakosságát leölték, magát az erősséget pedig földig lerombolták. A hajdan magyar községbe a törökdúlások után tótokat telepítettek. Az esztergomi káptalan ma is ura e birtokának. A falubeli templom 1861-ben épült.
