Berényi.
Berényi.
Berényi (Karancsberényi gróf) család ősei nógrádi várjobbágyok voltak. Bertalan 1256-ban Kemcsed és Jób fiaival együtt, hadi érdemeiért nemességet nyert. Berényi András sírköve a XIII. századból ma a karancsberényi (Nógrád m.) római katholikus templom belső falába van illesztve. Ugyanott állott a régi templom, mely a család legrégibb temetkezési helye volt. A harmadik testvér, Ders, a görög császár ellen viselt hadjáratban elesett. András a Győr ostroma alkalmával szerzett érdemeiért 1274-ben kapott nemességet. Berényi Kakas László fia János, testvéreivel együtt, 1431-ben czímerlevelet nyert Zsigmond királytól. A család fényét András alapította meg, a ki Ferdinánd király híveként 1558-ban Keszi, Mihály-Geregye, Nagyarán és Tarnócz helységekre, továbbá 1560-ban több hontmegyei birtokra kapott adományt. A családot 1651-ben bárói rangra emelték. Tagjai közül György 1720-ban grófi rangra emelkedett. A XVIII. században Kis-Peszek és Nagy-Terény helységekben volt birtokos. Jelenleg élő tagja gróf Berényi János, született 1873. május 4-én (Budapest). A családi levéltárát, mely a XIII–XIX. századbeli okiratokat tartalmazza, a Nemzeti Muzeum őrzi. Czímer: (ősi) aranyban, ezüstleveles koronából kinövő balról hatágú aranycsillagtól kisért, balra fordúlt mókus, jobb előlábában mogyorót tartva. Sisakdísz: pajzsbeli mókus. Takarók: aranyfekete.
