Kaas.
Kaas.
Kaas (báró). Dániából származik. Első őse János, a ki 1270 körül szerepelt, I. Keresztély király választási okmányát is aláírta. A család ősi vára, honnan nevét vette, Észak-Jüttlandban, a tengerparton állott. 1534-ben a tengerészlázadás alkalmával felgyujtották, később újraépült. A család kimagasló tagja K. Niels, Dánia kanczellárja, a koppenhágai egyetem megalapítója, IV. Keresztély (szül. 1577. †1648). kiskorúsága alatt 1588–1596-ig I. regens. A család utóbb két ágra szakadt: az idősebb vagy dániai és az ifjabb, vagy norvégiai ágra. A norvégiai ágból ez utóbbi ág sarja Eduárd, mint a Walmoden lovasezred főhadnagya jött hazánkba. 1838-ban vette nőül Ivánka Idát. 1848-ban Morvából nejéhez intézett levelei a rendőrség kezeibe kerülvén, ezek miatt elfogták s haditörvényszék elé állították, de 1850-ben felmentették, ekkor nyugdíjba vonult s Magyarországban telepedett le. Fia, Ivor (szül. 1842. január 24-én, Lontón) 1868 őszén hosszabb külföldi útra indult Ázsiába, majd Délafrikát, Khinát és Észak-Amerikát kereste fel. 1870-ben gróf Andrássy Gyula mellett volt fogalmazó. 1871-ben a Reform szerkesztőségébe lépett. Az 1875–78. évi országgyűlésen a hátszegi, az 1888. s 1892. évi országgyűlésen Budapest belvárosi kerületét képviselte.
