Harcz az iskoláért.
Harcz az iskoláért.
A bizottság fáradozása nem járt sikerrel. Igy a selmeczbányai protestánsok a következő években ismételt zaklatásoknak voltak kitéve. Virágzó gimnáziumot tartottak fenn, mit irigy szemmel néztek a jezsuiták, kik a katholikus gimnázium élén állottak. 1747-ben egyik rendtársuk behatolt az evangelikus iskola egyik osztályába, melyben az akkori igazgató logikát tanított. A városi tanács az igazgatót ettől eltiltotta, a mit egy, a következő évben érkezett királyi kézirat is megerősített. A protestánsok iskolája így, a mai kifejezéssel élve, egy időre algimnáziummá lett, melyben a bölcsészet tanítása nem volt megengedve. De Mária 125Terézia uralkodásának vége felé, 1777-ben, midőn már mindinkább fiának befolyása alá jutott, megint kiegészíthették azt teljes gimnáziummá, a mire különben az a körülmény is késztette őket, hogy 1770-ben felállíttatván Selmeczbányán a bányászati akadémia, fiaikat ezen főiskolába csak kellő előkészültséggel küldhették. A jezsuitarend feloszlatása után a katholikus gimnázium vezetését kegyestanítórendi szerzetesek vették át.
Ezek mérsékeltebbek és humánusabbak voltak elődeiknél, a mi kifejezésre jutott abban is, hogy Severini evang. rektor temetésén 1789-ben ők is megjelentek.
A tárgyalt többszörös ellentétek mellett is Selmeczbánya a XVIII. században virágzó város volt.
Ragaszkodván kiváltságaikhoz, a bányabirtokos polgárok 1718-ban kieszközlik borárúsítási joguk megerősítését. A jus gladii-val élve, 1725-ben lefejeznek egy aranyművest, kire rábizonyult az aranyhamisítás kisérlete. Azon irányzattal szemben, hogy az ősiség a bányarészvényeknél is alkalmaztassék, keresztülviszik Mária Teréziánál, hogy csak a negyedfokú oldalág kihaltával szálljanak azok a kincstárra.
