Az országgyűlés feloszlatása.
Az országgyűlés feloszlatása.
Az országgyűlést folytonos elnapolások után 1906. február 19-én fegyveres erőszak nyomása mellett feloszlatták, a külkereskedelmi szerződéseket, a külhatalmasságokkal, világos törvényeink ellenére, a nemzet megkérdeztetése nélkül megkötötték: az izgalom az országban tetőfokra hágott. A válság romboló vihara alkotmányunk külső szerkezetének épületéről lesodorta a tetőt, s most az épület sarkfalaival, a vármegyékkel vívja még az élethalálharczot. Az idő múlik, múlik, s az abszolutizmus egész valójában közeledik: de a Rubikon átlépésében a másikat megelőzni mindegyik küzdőfél óvakodik.
A kétség és reménység közt vergődő hányattatás e legborusabb napjaiban, már márczius vége felé történik, hogy hazánk előkelő női világa köréből, mint egykor a negyvenes évek ötödikének őszén, lelkes elhatározással kiindul a mozgalom: a külkereskedelmi szerződések megkötése ellenében védelembe venni a hazai ipart, s védelmét egyesületi úton szervezni, Bécs hatalmaskodásával 547szemben a nemzeti ellenállás erejét erkölcsileg és anyagilag ez által is fokozni.
Az eszme igazságának varázsereje röptében hódít, megkapja, magával ragadja a magasztos czél iránt fogékony magyar női lelket, s lelkes női apostolok buzgó kezdeményezése mellett alig egy pár nap alatt egymásután országszerte, Komárom megyében is, létrejönnek a hazai ipart védő egyesületek.
