Nemzeti fenségjog.
Nemzeti fenségjog.
1. A nemzeti fenségjog különböző vonatkozásaiban: »A magyar nemzetnek mindenkor kívánsága volt, hogy ő kir. felségének Magyarországban állandó legyen a lakása. Követ urak e czél elérésén buzgólkodjanak.«
»Ő felsége e mostani országgyűléstől katonaujonczokat azon puszta indokolással követel, hogy az ezredeknél a katonák száma igen megfogyott. Békesség idején azonban ez a körülmény ujonczok követelésének nem lehet alapja, mert az ezredek kiegészítése ilyenkor, miként ez az 1741: LXIII., 1807: I. és 1802: VI. t.-czikkelyekből világosan kitetszik, csak szabad hadfogadás (toborzás = verbung) útján történhetik. Követ urak tehát ujonczot csak abban az esetben szavazhatnak meg, ha ő felsége az országgyűlés folyama alatt nyilván oly kijelentést tenne, miszerint háború bekövetkezésére mutató környülállások vannak, melyek a haza védelmére szükséges intézkedést követelnek. De az 1741: LXIII. t.-cz. rendelésének épségben maradására még ez esetben is szigorúan ügyeljenek.«
»Követeljék követ urak, hogy az ország közjövedelmeiről, melyek fölött ő felsége csak az országos rendekkel egyezésben intézkedhetik, az ország gyűlése elé számadások terjesztessenek.«
