Posta, távíró, telefon.
Posta, távíró, telefon.
Vármegyénkben a postaintézménynek már a XVIII. században akadunk nyomaira. Mocsáry Antal vármegyénkről írt könyvében felemlíti a posta-stácziókat a régebbi időkből. Ezek a következők voltak: »Váczról éjszak felé Rétságig 23611/2 stáczió, Rétságtól Balassagyarmatig szinte 11/2 stáczió, onnét Nógrád-Szakalba ez is 1 1/2 stáczió, azután Gácsra, mely ismét 11/2 stáczió, innen Vámosfalvára 1 stáczió.« Ebből láthatjuk, hogy Losonczon postaállomás még 1826-ban nem volt és régi kivánsága teljesült, mikor 1842-ben a gácsi postastácziót Losonczra tették át. Ma már alig van a vármegyében község, melynek ne volna postája.
Az első távíróvonal vármegyénkben Pesttől Balassagyarmatra, Losonczra és Salgótarjánba a hatvanas években nyilt meg. A gácsi vezeték 1870-ben. A távírót 1887-ben egyesítették a postával.
A vármegyében az első magán-távbeszélőt 1876-ban alkalmazta Losonczon Grimm Lajos gőzmalmi igazgató, a mikor a losonczi gőzmalom városi irodáját összekötötte a gőzmalmi teleppel. Az állami távbeszélő a vármegyében 1898-ban Losonczon, majd utána Salgótarjánban nyilt meg. A törvényhatósági távbeszélő hálózat 1905-ben épült ki és nyilt meg. Egyelőre a járási székhelyek nyertek összeköttetést a vármegyei középponttal: Balassagyarmattal. Újabb távbeszélő központok keletkeztek Fülek, Vilke, Berczel és Lőrinczi községekben. Losonczon volt 1910-ben 127 előfizető; a használt sodrony hossza 601.084 m. és a beszélgetések száma 286.312; Balassagyarmaton volt 57 előfizető; a használt sodrony hossza 284.880 m. és a beszélgetések száma 73.112; Salgótarjánban volt 47 előfizető és 76.700 beszélgetés; Szécsényben 6 előfizető és 6942 beszélgetés; Gácson 6 előfizető és 2.782 beszélgetés; Szirákon 3 előfizető és 2944 beszélgetés; Rétságon 3 előfizető és 6570 beszélgetés; Vilkén 3 előfizető és 504 beszélgetés. Magán-távbeszélőt a vármegye területén az összes nagyobb ipartelepeken használnak.
* * *
Források: Mocsáry: Nógrádmegye Esmertetése, 1826. Fényes Elek: Magyarországnak leírása, 1837. Schwartner: Statistik des Königreichs Ungarn, 1809. Losonczi Phönix, Losoncz és Vidéke, Losonczi Hirlap régebbi számai. A magyar korona országai gyáripara, 1885. Konek Statisztikai kézikönyve. Pallas Lexikon. – A beszterczebányai kereskedelmi és iparkamara czím tára. 1898. Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története. Magyar Ipartörténet (Szindinka Ferencz) I., II., III. kötete. A helyszínén gyűjtött adatok.
1. A salgótarjáni palaczkgyár.
2. és 3. Részletek a zlatnói üveggyárból.
Az Ipoly-hid Balassagyarmatnál.
A becskei alagút
