A szatmári béke után.
A szatmári béke után.
A szatmári béke után a bécsi udvar folyton a kuruczok újabb támadásától tartván, császári csapatokkal rakta meg Nógrádot és Losonczot is. Az 1715. évi országgyűléstől elvben felállított katonaság eltartásának biztosítása czéljából adóalapról kellett gondoskodni, a mit viszont öszszeírás előzött meg. Losoncz mint járási központ, természetesen összeírási központ is lett. Az 1720-ban végzett második összeírásból tudjuk, hogy Losonczon ebben az időben csak 17 mesterember dolgozott; de hogy minő iparágban, ezt nem tünteti ki az összeírás.
Azt azonban tudjuk, hogy a losonczi vargák czéhe 1656-ban Wesselényi nádortól kapott kiváltságlevelet. Losonczon ebben az időben nincs is más czéhről adat. Csak mikor Fülek elvesztette vár jellegét, akkor költözik több mesterember Losonczra. Így 1713-ban már szabóczéh is van, mely III. Károlytól kapta szabadalomlevelét.
Az 1714 és 1716. 1730. és 1734. évben a vármegye tisztújító gyűléseit Losonczon tartja. 1730-ig Losonczon volt a vármegyei törvényszék helye; de ez évben Szécsényt jelölte ki erre a vármegye. Az 1732. évből 1763-ig azonban már fölváltva hol Szécsényben, hol Losonczon működik a törvényszék.
Az 1744-ben tartott vármegyegyűlés ismét fegyverbe szólította a nemességet; a nemesi felkelőket Sziléziába rendelték. Mikor ezek a csapatok onnan visszatértek, 1745 őszén a vármegye Losonczon tartott fölöttük szemlét.
