Selyemtermelés.
Selyemtermelés.
A selyemtermelés a vármegyében a nép között nem tudott gyökeret verni, pedig a szükséges előföltételek megvolnának hozzá. A se1yemtenyésztési felügyelőség 189már 1881-ben kísérletet tett, hogy ezt a tenyésztési ágat Nógrádban meghonosítsa, de kevés sikerrel, mert alig egy-két községben alig egy-két tenyésztő akadt. Az 1884. és 1885. években még egy sem vállalkozott. Később is csak nagyon lassan fejlődött. Annyira, hogy még 18 év mulva, 1903-ban is csak 13 községben akadt 16 tenyésztő, a ki 154 kilogramm gubót termelt 290 korona értékben. Hogy a lakosságnak mennyire nincs kedve a selyemtenyésztéshez, bizonyítja az hogy 1881-től 1903-ig a vármegyében mindössze 1606 kilogramm gubót termeltek 3017 korona értékben. Pedig az illetékes hatóság minden lehetőt elkövetett, hogy a néppel ezt a termelési ágat megkedveltesse. Így pl. az országos selyemtenyésztési felügyelőség 1881–1903-ig 406 liter szederfamagot és 1895–1903-ig 432.720 darab szederfa-csemetét osztott ki a lakosság között, azonkívül a községi faiskolákból 2716 csemetét ültettek ki. 1903 óta a selyemtenyésztési felügyelőség nem készített hivatalos kimutatást Nógrád selyemtenyésztési állapotáról, de ez az állapot azóta sem változott és a selyemtermelés stagnál.
