Czered.
Czered.
Czered. A gömörmegyei határon fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 132, lakosaié 1118, a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Ajnácskő. A XV. század elején már jelentékeny helység. 1427-ben 23 portája volt; ekkor Szécsényi László birtokában találjuk. 1461-ig Gömör vármegyéhez tartozott, de Somoskő várának a tartozéka volt. Szécsényi László halála után Guthi Országh Mihályra és a Lossonczy-családra szállott. A XVI. század elején Kun Györgynek is voltak itt birtokai, kinek magvaszakadtával János király e birtokokat 1533-ban Werbőczy Istvánnak adományozta. 1548-ban Nagy Tamás és Ragyolczi Ferencz, 1598-ban Berényi Ferencz volt a helység földesura. 1716-ban 16, 1720-ban 18 háztartást írtak benne össze. A XVIII. század közepén egy része a Fáy családé volt, a másik pedig Somoskőhöz tartozott. A XVIII. század második felében a báró Péterffy család birtokában találjuk. E család utolsó sarjának: báró Péterffy Jánosnak magvaszakadtával, I. Ferencz király itteni birtokaikat gróf Keglevich Károlynak adományozta, a kit 1808 május 16-án ünnepélyesen iktattak a birtokba. A beiktatást Mocsáry Antal, Nógrád vármegye táblabírája végezte. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával a báró Péterffy családon kívül gróf Teleki László, Kubinyi Gáspár, Ráday Gedeon és Szilassy György voltak itt birtokosok, 1826-ban pedig a gróf Keglevich családon kívül a gróf Thoroczkayak, később 1891-ig a báró Radvánszkyak. Jelenleg Humayer Bélának és Pauncz Józsefnek van itt a legnagyobb birtoka. A községben levő úrilakot báró Radvánszkv Géza építtette s ez jelenleg Humayer Béláé. A róm. kath. templom 1731-ben épült, de 1884-ben már helyreállították. 1903-ban az egész helység leégett. A község lakosai fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak: Baratony, Hármaskút és Tótújfalu puszták, továbbá Takácsháza és Lószeg tanyák.
