Garáb.
Garáb.
Garáb. Magyar kisközség, 29 házzal és 201 róm. kath. vallású lakossal. Postája Cserhátszentiván, távírója és vasúti állomása Pásztó. Egyike a legrégibb községeknek. Eredetileg a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt, melynek tagjai itt 1179 előtt premontrei rendű monostort alapítottak. 1265-ben a helység a Szent Hubertről czímzett itteni premontrei rendű monostor birtoka volt. A monostor 1436-ban megszünt és ekkor a sághi (Ipolyság) monostor lett a földesura. 1446-ban már Palásti Radó Sámuel birtokában találjuk, kinek magtalan halálával, Hunyadi János kormányzó 1447-ben Vingárti Geréb Jánosnak adta. 1451-ben a Jánokyak perelnek a Farmosiakkal itteni birtokrészek fölött. 1478-ban a Serkei Lorántffyak birtokában találjuk és a zagyvafői uradalomhoz tartozott, 1598-ban Seryény Mihály volt a helység földesura. 1715-ben egy magyar és nyolcz tót, 1720-ban 1 magyar és négy tót háztartással van felvéve. 1770-ben Révay László, gróf Berchthold, báró Mednyánszky Teréz és báró Vécsey József voltak a földesurai. A XIX. század első felében a füleki uradalomhoz tartozott. Jelenleg gróf Degenfeld Lajos és Jászay Dániel dr. a nagyobb birtokosai. A róm. kath. templom 1625-ben épült, melynek fönntartására a gróf Almássy család jelentékeny összegű alapítványt tett. E helységhez tartozik Alsómajor és Balásy puszta, mely 1848 előtt Balásy Antal birtoka volt.
