Kökényes-Radnót.
Kökényes-Radnót.
Kökényes-Radnót. Ősi fészke a vármegye délkeleti sarkában fekvő Nagy-Kökényes s az ettől éjszakra eső Palotás, mely 1260-ban Mikod-Hatvan és Kökényes-Hatvana nevet viselt. E nemzetség alapította még 1179 előtt Szent-Hubertről 573czímzett premontrei rendű garábi monostort, mely még a XIV. században fennállott; utóbb azonban a premontrei rend itteni birtokai a sághi (ipolysági) monostorra szállottak. A nemzetség első ismert sarja Kökényes, 1228-ban már Maros-Torda vármegyében is birtokos volt. Fia János 1246-ban Palotás Hatvana (ma Palotás) és Uzsa (ma puszta) földesuraként említtetik. Fia Radnót fiatal korában szintén Nógrád vármegyében lakott; itt ismerkedett meg a Kacsics nembeli I. Mihály leányával, a kit nőül is vett; 1310-től azonban Erdélyben lakott. 1322-ben bekövetkezett halálával gyermekei nem lévén – összes birtokait, közte a nógrádmegyei Kökényesmonostorát, Palotás-Hatvant és Bért, I. Károly király sógorának, a Kacsics nembeli Simon székely ispánnak, a Palásti Radó család ősének hagyományozta. (Karácsonyi II. 336–338.)
