Sarlay.
Sarlay.
Sarlay (Kissarlói). A család eredetét a Gömör vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. Itt csak annyiban foglalkozunk vele a mennyiben e család tagjai Nógrád vármegyében szerepeltek. Bálint (deák litteratus) házassága révén ősi fészkéből Nyitra megyéből a XVI. század közepén Nógrádba származott, hol részint neje öröksége, részint adományozás révén, igen tekintélyes birtokokhoz jutott. Felesége Fábiánfalvy Heléna, Fábiánfalvy Miklós és Daróczy Borbála leánya volt, kit Nagy Iván szerint 1561-ben vett nőül. Vele kapta a fábiánfalvi (ma Fábiánka-puszta) és thomai birtokot (Losoncz és Fülek között feküdt.) Nádasdy Tamás nádortól hűséges szolgálatai jutalmául 1559 márcz. 9-én a Galsay Zsigmond elkobzott jószágait, Galsát és Felsőpetényt, valamint a pestmegyei Boldogasszonykátát, Szenttamáskátát és Szentlőrinczkátát nyeri adományba (Orsz. levéltár, don. Thomas de Nádasd tom. 618I. pag. 43.) 1565-ben királyi adományozásban részesül és Pinczy Péterrel együtt beiktatják Panyidarócz és Demecserpuszta egy részébe (Jászói ltár, prot. F. 106. fol. 47. Anni 1565.) Leánya, Anna, Madách Péter kapitányhoz menvén nőül, tőzsgyökeres nógrádi családnak lőn ősanyjává. Tőle származnak ugyanis a Ráday, Darvas, Thussay, Pethő, Asguthy, Pelargus, Szilassy, Kántor, Gyürky stb. családok, kik a fentnevezett birtokon 1700 márcz. 16-án osztoztak meg. Bálinttal 1573-ban mint csejthei várnagygyal, később pedig mint Nógrád vármegye diktatorával találkozunk (Orsz. levéltár, dicalis conscriptiók). Fia János Panyidarócz felerészét örökölte, úgy látszik azonban, utódai azt nem bírták sokáig. A XVIII. század elején birtokos volt a család Illényben és Koplány-pusztán. Ádám 1755-ben asz országos összeírásban birtokos nemesként fordul elő. E két birtokot illetőleg a családnak pöre volt a Csikány-családdal. Jelenleg a szomszédos Gömör vármegyében él a család. Tekintettel nógrádi birtokára, XVI. században a kissarlóin kívül a »Fábiánfalvi« és »Themai« előnevet is használták (Madách levéltár Alsósztregován).
Czímer: kékben, fehér lovon vágtató, vörösruhás magyar vitéz, jobbjában kivont karddal. Sisakdísz: kétfejű fekete sas. Takarók: Kékarany-vörösezüst.
