Szily.
Szily.
Szily. (Nagyszigeti). Dunántúli család, mely Somogyban, Veszprémben, Vasban, Sopronban és Zalában volt birtokos. Tagjai vidékek szerint Szillről, Dombóról, Felső-Szoporról, Gyalokáról, Iseborról és Meszlényről írták előnevüket. A dombai ág Horvátországba telepedett. A XVII. század végén Sz. Márton (1662–1724.) Horvátországból visszaköltözik Somogyba s első ismert őse lesz a mai Nagyszigeti Szily családnak. Ádám (szül. 1716, † 1785.), 1751 július 27-én nemességújító czímerlevelet kapott, melyet Somogyban hirdettek ki. Fia, József, Torna vármegye főispánja; hétszemélynök († 1824.), alapította az idősebb ágat. Fia János; ennek fiai: István (szül. 1810, † 1876.), Nógrád vármegye főútibiztosa, 1848–49-iki honvéd őrnagy és Barnabás (szül. 1812 † 1882.), Pest vármegye szolgabírája. A család Tereskén volt birtokos. Ez az ág fiágon kihalt. Jelenleg a fenti Ádám (szül. 1712, † 1785.), harmadik nejétől született s Ádámtól alapított ifjabb ág Somogy és Baranya vármegyékben virágzik.
