Bocskay fölkelés.
Bocskay fölkelés.
A forrongók csak vezérre vártak, a ki a fegyelmezetlen tömegbe lelket öntsön és kínzóik ellen vezesse őket. Vezér csakhamar akadt is Bocskay István személyében. Az egykor fosztogató, pusztító hajdúság csakhamar hozzá csatlakozott és ez seregének a magvát alkotta. A csavargó szegénylegényekből nemzeti hősök lettek. Bocskay István már 1604 őszén az egész Felvidéken túlsúlyra jutott.
Rudolf király rendeletére Basta György, Erdély zsarnoka, az egész alsómagyarországi sereggel a hajdúk ellen indult és őket 1604 november 14-én Osgyánnál, majd Edelénynél szétverte, de Kassát, a mely időközben Bocskay hatalmába került, nem tudta bevenni.
Az 1605. év tavaszán Bocskay István Rhédey Ferenczet, Fülek várának volt alkapitányát küldte a mezei hadakkal a dunáninneni föld meghódítására. Rhédey csakhamar a hatalmába kerítette Gyarmatot, Füleket és Nógrád várát. (Nagy Iván adatai.) Czobor Mihály, Bosnyák Tamás és Dengeleghy Mihály pedig Bujak várát foglalta vissza, melyet Báthory István országbíró, az ecsedi ág utólsó fisarja, Báthory Erzsébetnek hagyott. (Gróf Károlyi levéltár.) Az eredményes felkelő hadjárat az 1606-ban megkötött bécsi békével ért véget, a melynek értelmében Nógrád vármegye ismét visszakerült Rudolf birtokába.
A békekötés kiegészítésére szolgált a zsitvatoroki béke, melynek XV. pontja értelmében Fülek, Somoskő, Ajnácskő, Divény, Kékkő, Szécsény, Gyarmat. Nógrád és Vácz a magyar király birtokában megmaradt és a várak összes tartozékai felszabadultak a hódoltság alól. (Millenn. Történet V. 624.).
Nógrád vára.
Salgó vára.
Szanda vára.
Baglyas vára.
