Közgyűlések.
Közgyűlések.
A vármegyei közgyűléseket Nógrád várának 1544-ben török kézbe jutásáig Gyarmaton tartották. A török hódoltság alatt a helyhatósági viszonyok is megváltoztak. A nemesség a még meg nem hódított területre húzódott s az önkormányzati ügyek elintézésére olyan helyeken gyűlt egybe, a hol az ellenséges támadásoktól biztonságban érezhette magát. Eleinte Gyarmaton, majd Füleken, Szécsényben és Hollókőn tartották a közgyűléseket. 1554 szeptember 4-én Fülek vára is elesvén, a vármegye lakosságának színe-java biztosabb helyre, Zólyomba és Beszterczebányára igyekezett menekülni. Hogy 1554-től 1593-ig hol tartotta a vármegye a gyűléseit, erre nézve nincsenek határozott adataink. 1576–77-ig még Kékkő, Divény és Somoskő magyar kézben volt, lehet tehát, hogy e helyek valamelyikén gyűltek össze a vármegye rendei, bár Somoskő sem lehetett valami alkalmas hely, mert a vár akkori ura, Guthi Országh Kristóf főispán is biztosabbnak tartotta Nyitra vármegyében, Csejthén tartani a lakását. Az 1593. évi szerencsés hadjárat következtében Fülek és a szomszédos várak is visszakerülvén a magyarok birtokába, Fülek vára volt nemcsak Nógrád, de Heves és Pest vármegye közgyűléseinek is a színhelye, kevés kivétellel, 1663-ig. (Nagy Iván czikke.)
