Csapadék.
Csapadék.
Ami a vármegye esőzési viszonyait illeti, Magyarország esőzési térképe, – melyet Raum Oszkár készített 25 évi (1871–95.) megfigyelések alapján, – arra tanít, hogy a megye az országnak csapadékban szegény vidékei közé tartozik. Különösen áll ez a vármegye alsó, déli felére, a mely 600 mm-en aluli évi csapadékmennyiséget tüntet fel s ezen aránylag kicsiny átlagos csapadékmennyiséggel a kis magyar Alföld száraz vidékeihez csatlakozik. A csapadék mennyisége úgy északkeleti irányban, valamint északnyugot felé egyaránt növekszik, a vármegyének ezen sarkai már 700 mm-en felüli évi átlagos csapadékmennyiséget mutatnak fel.
A csapadékos napok évi átlagos száma Privigyén 142 (hóval 38), Ó-Széplakon 121 (hóval 26), Nyitrán 95 (hóval 22) és Mezőkeszin 96 (hóval 19), vagyis a csapadék gyakorisága is folytonosan csökken, amint a Kis magyar Alföld felé közeledünk s ezzel együtt csökken a havas napok száma, úgy hogy pl. Privigyén egy évben átlag két annyiszor esik hó, mint a legdélibb állomáson, Mezőkeszin.
Az észlelt legnagyobb csapadékmennyiség egy 24 óra alatt Privigyén 61 mm. (1876. aug. 25-én), Ó-Széplakon 92 mm. (1885. jul. 6-án), Nyitrán 77 mm. (1896. aug. 12-én) és Mezőkeszin 83 mm. (1896. aug. 12-én).
A levegő relativ nedvességére vonatkozó feljegyzésekből csak annyit tudhatunk meg, hogy annak évi átlagos értéke 70–80% között van s legszárazabb a levegő juliusban és legnedvesebb deczemberben.
