Püspökvár.
Püspökvár.
A vár, a XIII. század végétől fogva állandóan püspöki birtok, püspökvár nevet visel; mai nap is kizárólag a püspöki udvar, a káptalan és az egyházhoz tartozók épületei és lakásai foglalják el. Közvetlenül a hegy alatt áll a megyeháza; innen két kanyargó út vezet föl a várba, mely a krónikák szerint már a rövid életű morva-szláv uralom alatt, mint fejedelmi székhely jelentős erősség vala.
NYITRA DÉLRŐL.
Plcho fényképész felvétele.
Nyitra elestével, mely Zobor szláv vezér életébe is került, akit itt a hagyomány szerint felakasztottak, az egész nyugoti felvidék a honfoglaló magyarok kezébe került. A várat Szt. István erősíttette meg ujolag, s az három századon át királyi vár volt. Szt. Emeránnak szentelt templomát állítólag Gizella királyné építtette, de ezt nem bizonyíthatják okiratok. A vár keleti fokán álló tornyot Vazul börtönének tartják. Az összeesküvő Vazul herczeget ide záratta Szt. István, s az udvari cselszövény Nyitrán vitette végbe rajta az olasz cselszövők rémes kegyetlenségére valló kínzatást, megvakíttatván és süketté tevén őt.
A várkapuhoz vezető feljáratot kétfelől durván faragott szent szobrok szegélyezik. A vár körfalai mellvédjeikkel és kapubejárata teljes épségben állanak. A kapu fölé illesztett kőtábla felirata szerint ezelőtt kétszáz évvel építették ujra. Restaurálója Pálffy Tamás gróf, nyitrai püspök, Magyarország kanczellárja volt, a kinek czímerével is találkozunk a falakon. 1673-ban, I. Lipót uralkodása idejében fejezték be restaurálását. A kapu alatt régi 30szokás szerint püspöki huszár áll őrt. A vártemplom lévén a székesegyház is egyúttal, szabadon járhat be mindenki, csak a püspöki kert s a mellvédvonal van elzárva.
