Tudományos élet.
Tudományos élet.
A tudományos élet tűzhelye a káptalan volt. A kanonokok legnagyobb része magyarul beszélt, sőt a nyelvet még hivatalos okíratokban is használták. Igy 1613-ban Gyöngyössy István, 1618-ban Somogyi Gergely, 1630-ban Kecskeméthy Benedek, 1641-ben Balka Miklós magyarul végrendelkeztek. Zörögh Mihály 1632-ben kelt végrendelete oly zamatos magyarsággal van írva, hogy Pázmánynak is becsületére vált volna.
A káptalan csaknem minden egyes tagjának hagyatékában találunk könyveket. Grádeczi Domchycz János dolgai között 44 könyv van feljegyezve, a melyek az akkoriban legdivatosabb hittudományi művekből voltak igen ügyesen összeválogatva. A magyar könyvek közül Telegdy Miklós prédikácziói, Kanizsay katekizmusa volt meg. A latin művek közűl Dyonisius Cardinalis, Marmotrectus, Ranzanus, Erasmus Rotterodamus, Zsámboki munkáit bírta. Volt egy Aesopusa, több szótára, Cicero szónoklatai és egy orvosi könyve is. Nem csoda tehát, hogy már 1581-ben három hivatásos könyvkötő élt Nyitrán. Balasi Gáspár és Zorad György valószínüleg a felső-városban és Byladi Péter, ki a káptalan-utczában lakott.
A nyitrai kanonokok sorában különben több országhírű író nevével is találkozunk.
A nyitrai káptalan előkelő voltára mutat az a körülmény, hogy a XVII. század végétől a XIX. század első két tizedéig 12 püspök került ki kebeléből, a kik között nagyhírű férfiakkal találkozunk. Ezek: Mossóczy Zakariás 676nyitrai, Dávid Pál pécsi, Lósy Imre egrei püspök, majd esztergomi érsek, Deáky László boszniai, Zongor Zsigmond csanádi, nagyváradi s utóbb váczi, Tarnóczy Mátyás csanádi, Fenessy György csanádi, utóbb egri, Haskó jakab nyitrai, Szörényi László szerémi, gróf Révay János szepesi, Kámánházy László váczi és Belánszky Imre beszterczebányai püspökké lett.
Nyitravármegye közönsége mindenkor kiváló gondot fordított az erkölcsök javítására és ápolására. A megye jegyzőkönyveiben számos ilynemű rendelkezésekkel találkozunk.
