Császártöltés.
Császártöltés.
Császártöltés, a telecskai halmok végső nyulványainál fekvő nagyközség, 473 házzal és 2664 r. kath. vallású magyar és németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Hajós és vasúti állomása Keczel. Egyike azoknak a helységeknek, melyek a XVIII. században keletkeztek. A hagyomány azt tartja róla, hogy I. Lipót király uralkodása alatt (talán inkább Mária Terézia királynő alatt) keletkezett, midőn a császár utazása alkalmával az Örjeg mocsarain át töltést emeltek, melynek készítéséhez Mecklenburgból hoztak ahhoz értő munkásokat, a kik azután itt maradtak s a töltésről nevezték el telepüket Császártöltésnek. E hagyománynak van némi alapja, mert az itt letelepedett németek csakugyan mecklenburgi származásúak. A község keletkezésének idejét azonban Mária Terézia királynő uralkodása idejére kell helyeznünk, mert Bél Mátyás 1737-ben megjelent művében még nem emlékezik meg róla. A plebánia a XVIII. század közepén keletkezett, az anyakönyvek 1763-ban veszik kezdetüket. A róm. kath. templom 1782-ben épült. Az úrbéri rendezés alkalmával (1770) 44 4/32 jobbágytelket vettek itt fel. 1832-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura, ez évben azonban a kalocsai káptalan birtokába ment át, mely most is a helység legnagyobb birtokosa. Hozzátartozik Csala és Polgárdi puszta. Az előbbinek a kalocsai káptalan, az utóbbinak Mérey Móricz volt 1848 előtt a földesura. A község lakosai kaszinót tartanak fenn.
