Dány.
Dány.
Dány, a gödöllői járásban fekvő magyar nagyközség, 353 házzal és 2531 róm. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, távírója Zsámbok és vasúti állomása Tápiószecső. E község nevét 1324–42-ben Dani, 1463-ban Dan, majd Wydan alakban említik az oklevelek. 1454–1481-ben a Perényi család birtokában találjuk. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott és a pesti nahije községei között szerepel, 14 adóköteles házzal. A török hódoltság későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban róm. kath. plebániája is fennállott, mely azonban utóbb leányegyházzá vált s Zsámbokhoz tartozott. Az 1695. évi összeírás alkalmával 1 1/4 portával volt megróva. A XVIII. század elején újra települt. 1715-ben még 17, 1720-ban már 48 jobbágyháztartást vettek fel az összeírásba; ezek közül 4 magyar és 4 német volt. 1749-ben szervezték ujból plebániáját; anyakönyvei is ez évtől kezdődnek. Az oltárképet gróf Stahremberg Guidó ajándékozta az egyháznak. A XVIII. század elején gróf Stahremberg Guidó birtokába került, a kitől gróf Grassalkovich Antal vette meg. 1848-ig a gödöllői uradalom sorsában osztozott. 1867-ben a magyar kormány az itteni majorsági birtokot megvásárolta és a gödöllői koronauradalomhoz catolta. Mostani róm. kath. temploma 1909-ben épült. Hozzátartoznak a következő lakott helyek: Hosszútisztás, Pusztaszentkirály, Újház, Újmajor, Faluhely nevű dűlője a régi Dány falu helyét jelzi, honnan a község a tatárjárás pusztításai után mai helyére telepedett. A községházán levő ú. n. Sebestyén-emlék is a tatárok kegyetlenségének az emlékét örökíti 55meg, kik a hagyomány szerint egy Sebestyén nevű embert, mert a lakosok rejtekhelyét nem akarta elárulni, lófarkhoz kötöttek és halálra hurczoltak.
