Ecser.
Ecser.
Ecser, nagyközség a monori járásban 267 házzal és 1500 lakossal, kik tótajkúak, de erősen magyarosodnak s róm. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája helyben van, vasúti és távíró-állomása Maglód. E község 1447-ben már fennállott. 1497–1514 között Szegedy Pál, Pest város bírája szerezte meg az Ilbő, Szent-Iván és Dercs-Egyház nevű birtokokkal együtt. A török hódoltság alatt elpusztult és 1690-ben az elhagyott helységek között szerepel. A XVII. század végén Verlain János budai kamarai inspektor (később Pest vármegye alispánja) birtokába került. Az 1720. évi összeírás szerint ebben az évben telepedett újra. A XVIII. század első felében (1722) gróf Grassalkovich Antal birtokába került. Az utolsó Grassalkovich herczeg csődbejutása után, 1851-ben, báró Sina Simon vette meg a gödöllői uradalommal együtt, de csakhamar eladta a Szontagh családnak. A róm. kath. plebániát 1740-ben alapították, mely évben gróf Grassalkovich Antal a régi kis kápolna helyett egytornyú templomot és kényelmes paplakot építtetett. Anyakönyvei 1737-ben kezdődnek. A birtokszabályozás 1852-ben történt.
