Kartal
Kartal
Kartal, a bulapest–kassa–oderbergi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, 234 házzal és 2865 róm. kath. vallású lakossal. A postája helyben van, de a távírója és vasúti állomása Aszód. A Korczán, vagy másként Kartal nemzetség ősi fészke. A krónikák szerint e nemzetség a hét vezérek egyikétől származik, tehát e területet már az első foglalás jogán bírta. Okleveles adataink azonban csak 1247-től kezdve vannak e nemzetségről. V. István ifjabb király 1263-ban a Kartat nembeli Péternek és Ferencznek itteni birtokait, a margitszigeti apáczák birtokainak elpusztítása miatt, Záh Jób pécsi püspöknek adományozta. Péter azonban, hogy a királyt megengesztelje, itteni birtokait a margitszigeti apátiáknak adta, magának csupán az életfogytiglani haszonélvezetet kötötte ki. A török hódoltság alatt elpusztult és csak a XVIII. század közepén települt be újra, midőn gróf Grassalkovich Antal birtokába került. Ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával még nem volt népes, hanem csak a XIX. század elején kezdett benépesülni. 1876-ban már 1319 lakosa volt. Róm. kath. temploma 1868-ban épült és a plebánia is ekkor alakult. A belga banktól Schossberger Henrik vette meg. Jelenleg Tornyai báró Schossberger Lajosnak, továbbá báró Hatvany-Deutsch Sándornak és Józsefnek van itt nagyobb birtoka. A Schossberger-féle úrilak még a Grassalkovichok idejéből való. A községhez tartozik Emsepuszta, Fánimajor, Nagymajor, Ujmajor, Kistanya és Horváthtanya.
