I. A vármegye területének egyházi beosztása.
I. A vármegye területének egyházi beosztása.
Vármegyénk mai területe négy, Szent Istvántól alapított egyházmegye joghatósága között oszlott meg. Egyes részein az esztergomi érsek, középtestén a váczi püspök, a pilisi részeken a veszprémi püspök és a soltiakon a kalocsai püspök pásztorbotja alatt éltek a hívek.
Az ország egyház-földírati leírása, a középkori egyházi térkép megszerkesztése, történettudósainkat már rég ideje foglalkoztatja. Már jóeleve tisztába jöttek azzal, hogy okleveles adataink önmagukban e feladat megoldására elégtelenek, mert még a leglényegesebb alkatelemekre: a plebániákra és az egyházi közigazgatási kerületekre: a főesperességekre és alesperességekre nézve sem nyujtanak elégséges támpontokat. A későbbi fejlődés folyamán, különösen a XVII. századtól kezdve, a fennmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyvek, az úgynevezett canonica visitatiók már teljesebb és világosabb képet rajzolnak elénk. Sajnos, ezek jórésze is vagy elveszett, vagy még lappang valahol. A középkori kialakulásra vonatkozó adatok felkutatása volt tehát a legfontosabb szükségesség, s e tekintetben az érdeklődés természetszerűleg irányult a vatikáni levéltárra.
A pápai tizedlajstromok fontosságai.
A megye megoszlása a két érseki tartomány között.
Pilismegye egyházi hovatartozása.
Pestmegye egyházi hovatartozása.
Soltmegye egyházi beosztása.
Csepel egyházi hovatartozása.
Változások.
