III. Egyházi birtokok a vármegye területén
III. Egyházi birtokok a vármegye területén
A hármas vármegye területén elég tekintélyes birtoktesttel szerepelt a katholikus egyház is. Szent István két nagy terjedelmes püspökséget alakítván e részeken, csak természetes, hogy a szabad rendelkezése alá eső ingatlanokból 289megfelelő birtokokat hasított ki a két püspök, a két székeskáptalan és a székesfejérvári prépostság és káptalana részére. Nemes példáját követték utódai és követte a birtokos nemesség, az utóbb keletkezett vagyonos polgárság is. A vármegye területén állott egyházakon és egyházi intézményeken kívül azonban mások is kaptak egyes birtokrészeket a vármegye területén, a mit az a körülmény magyaráz meg, hogy éppen e részeken feküdt javarészben a királyi család magánbirtokainak és a koronázott király szabad adományozása alá eshető földeknek legnagyobb tömege. Viszont a vármegye területén állott egyházak különösen a jóformán a maga egészében királyi birtokot alkotott Fejérmegyében, voltak birtokaik.
Nem lehet feladatunk e helyütt a vármegyében egykor fennállott egyházi birtokok részletes leirását adnuk. Csupán arra kell szorítkoznunk, mint a nemesi birtok kartografiájánál tettük, hogy általános tájékoztatást adjunk. Előbb a vármegye területén kívül fekvő egyházak, utóbb a vármegye területén belül fekvők birtokviszonyait mutatva be.
Az esztergomi káptalan birtokai.
Az egri püspök és káptalan.
A fejérvári prépost és káptalan.
A szekszárdi benczés apátság.
Veszprémvölgyi apátság.
A kalocsai érsek és káptalan birtokai.
A margitszigeti apáczák birtokai.
Az óbudai apáczák birtokai.
A beguinák birtokai.
A budai káptalan birtokai.
A fejéregyházi pálosok.
Az óbudai János-vitézek.
A Domonkos-rend.
A pálosok.
