IV. A vármegye és a hódoltsági terület.
IV. A vármegye és a hódoltsági terület.
Magyarországnak a XVII. századból származó török térképein, a hódoltsági részeken, az ősi megyei beosztás feltüntetését hasztalan keresnők. A török kormányzat hivatalosan tudomást sem vett arról, hogy van-e az országban Pestmegye, Pilismegye, Soltmegye, vagy Esztergom, Baranya stb. vagy valaha lett volna. Elvben nem volt előttük más, mint az ő váruk szerint való beosztásuk, a vilajet és azon belül a szandzsák. A mily bámulatos módon volt szervezve a hódoltsági részeken a defterdárok, az adószedők rendje s mindaz, a mi a kincstári és magánjövedelmek szedésével és ellenőrzésével volt összeköttetésben, ép oly hiányos volt a közigazgatási beosztás. Sőt teljesen hiányzott, mert a defteralis és bírósági beosztással esett egybe. Láttuk, hogy az igazságszolgáltatás csak annyiban érdekelte a törököt, a mennyiben vérdíj, fejadó vagy büntetéspénz volt vele egybekötve. Egyébként a helységek az igazságszolgáltatásra, a közrendre és közbiztonságra nézve, a saját hatáskörükbe voltak utalva.
