Almássy.
Almássy.
Almássy.
Almássy. (Törökszentmiklósi és Zsadányi). Heves vármegyei család, mely később Békés, Gömör, Jásznagykunszolnok és Pest vármegyékben is elterjedt. Első ismert őse János kir. táblai jegyző, később Heves vármegye alispánja, 1677-ben nyert czímerlevelet Györgygyel, ennek nejével és gyermekeikkel Mártonnal, Ferenczczel és Erzsébettel együtt. A nemességet Hevesben, Gömörben, Jásznagykunszolnokban és 1819-ben Pest vármegyékben hirdették ki. A család részben szerzemény, részben donatió útján nagy kiterjedésű birtokok ura volt. Megszerezte a sülyi, vécsi, gyandai, kőteleki, kis- és nagyfügedi, czinéri, tarcsai, domaházi, gellyei, négyesi, vattai, vezekényi, fogacsi, mérai, mikófalvi, recski, tiszaszegi, zsadányi, cselőházi és zaránki birtokokat és 1700-ban kir. adományt nyert Törökszentmiklós, Tiszatenyő, Szenttamás és Csépa helységekre. Tagjai közül II. János 1728-ban követ, 1749-ben septemvir, 1756-ban jászkun főkapitány, 1756-ban kir. tanácsos. 439I. Pál fia Ignácz József alapította az id. grófi ágat. II. József (sz. 1773) hevesi alispán, 1822–26-ban főispáni helytartó, gömöri főispán. I. Antaltól származik a ma is virágzó nemesi ág. Ez Antal II. Mihály nevű fiától való unokája volt I. Gedeon, ki 1841–44-ben főispáni helytartó. Géza († 1909) ny. főispán. II. István cs. és kir. kamarás. I. Pál 1746-ban követ, 1756-ban kir. tanácsos, majd jászkun főkapitány, hétszemélynök. II. Pál 1776-ban kamarás, táblabíró, 1783–87-ben fiumei kormányzó, több vármegye főnöke, főispán, koronaőr, főlovászmester, I. Ignácz és I. István az ifjabb grófi ágat alapították, de ezeknek magvaszakadt. III. Pál (1812–82) követ, majd alispán, 1849-ben a képviselőház elnöke. Antal († 1877) jászberényi és lajosmizsei birtokos és Jászberény főbírája. Árpád tisztartó, Tarnaőrsön. Antal jelenleg Jászberény főjegyzője, László ugyanott ügyvéd. Sándor jelenleg a pomázi járás főszolgabírója.
Czímer (nemesi): Alulról felfelé nyúló, befelé hajló ék által három részre osztott pajzs alsó kék mezejében, zöld alapon, arany korona fölött, csőrében zöld olajágat tartó fehér galamb, a két külső vörös mezőben, az osztási vonalon egymással szemben felfutó ék hegyénél levő babérkoszorút megragadni akaró egyszarvú. Sisakdísz: a pajzsbeli galamb. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
