Baky.
Baky.
Baky. Két Baky-armálist ismerünk; az egyiket Gáspár kapta gyermekeivel és leszármazóival: István, Katalin, Erzsébet, Márton és Mihálylyal 1649-ben. István a megalapítója a túl a dunai ágnak. Márton 1692-ben a Csobánczkeszi vár alkapitánya, török kardtól vérzett el. E várat neki, illetőleg utódainak itélte a zalamegyei törvényszék 1700-ban. Ez a vár ezidő szerint az Esterházy családé. Mihály a zala-vármegyei Kővágóörsről 1679-ben Kunszentmiklósra költözött és ő a megalapítója az ottani ágnak. E családból valók Endre 1876-ban Pest vármegye ellenőre; továbbá gyermekei: Kálmán járási számvevő, Béla főszámvevő, Bencze könyvvezető. Ugyane családból valók: néhai Baky Elek kir. postamester és földbirtokos, József kir, itélőtáblai bíró, István ref. lelkész-esperes, volt függetlenségi képviselő, ennek gyermeke: Imre, Pest vármegye árvaszéki ülnöke. Ez utóbbi család 1793-ban új czímerlevelet nyert és pedig Kék és vörös pólyákkal hat részre osztott pajzs, melynek zöld halmán griff, jobbjában kivont kardot, baljában török fejet tart. Kisérők: arany nap és ezüst félhold. Sisakdísz: nyílt fekete sasszárny között könyöklő kékruhás kar, kivont karddal, melyre törökfej van feltűzve. Pajzstakaró: kék-ezüst, vörös-ezüst.
