Katona.
Katona.
Katona (Zádorfalvai.) Gömör vármegyéből származik, de idővel Pest vármegyére is átterjedt, a hol Lőrinczkátán, Tamáskátan és Boldogkátan volt birtokos és most is az. Kelemen és fiai Miklós, János, Gáspár és Pál 1634-ben kaptak czímeres nemeslevelet, melyet ugyanakkor hirdettek ki Gömör, Heves és Külső-Szolnok vármegyékben. Márton ezredes 1831-ben czímerbővítést nyert, a mit 1832-ben hirdettek ki Pest vármegyében, a hova már 1703-ban telepedett a családnak ez az ága. Tagjai közül I. Márton (szül. 1747.) a herczeg Esterházy bujáki uradalmának bonorum directora és ügyésze. Testvére Pál ugyanakkor kókai plebános. János (szül. 1779.) váczi kánonok. II. Márton (szül. 1781.) a czimerújító, VII. Pius pápa testőrtisztje, később itthon ezredes, részt vett az 1848/49-iki szabadságharczban. Ferencz (szül. 1784.) herczeg Esterházy Ferencz bujáki uradalmának bonorom directora és ügyvéd. Lajos (szül. 1814.) Pest vármegyei szolgabíró, majd országgyűlési követ, 1848-ban kormánybiztos, résztvett Roth és Philippovics lefegyverzésében Adonynál. Gyula földbirtokos. Ennek fiai Lajos államtudor, tart. honvéd huszárhadnagy, szolgabíró, földbirtokos, Gyula és Ferencz földbirtokosok.
Czímer: Vágott pajzs felső hasított 1. ezüst mezejében kék folyó mögött látható zöld alapon, befelé fordult és csőrében hármas arany liliomot tartó holló. 2. vörösben 3 hatágú aranycsillagtól és a kardhajlás alatt ezüst félholdtól kísért pajzs oldalából kinyúló fehérmezű kar kardot tart. Alul kékben, zöld alapon, vöröstakarós fehér lovon vágtató piroskucsmás, kékruhás, sárgacsizmás magyar vitéz, vörös-zöld-fehér lobogót tart. Sisakdísz: zöld-vörös-kék 3 strucztoll. Takarók: Kékarany, vörös-ezüst.
