Wattay
Wattay
Wattay (Felső-Vattai). Borsod vármegyei ősi nemes család, mely 1661-ben adományt nyert a következő pestmegyei birtokokra is: Kesző (Dunakeszi), Peszér (Peszéradacs), Csömör, Szentlőrincz, Gubacs, Soroksár, Péteri, Oszlár, Vány, Szencse (most Pomáz), Felső- és Alsó-Kovácsi (Nagykovácsi), Szalmár (most Solymár), Borony, (most Csobánka), Garancs és a soltmegyei Halom, Csaszlat és Must. A család egyik tagja Gusztáv jelenleg Pomázon él. Pál bodrogolaszi és Sámuel és József ecsegi lakosok 1812-ben bemutatják Borsod vármegye nemesi bizonyítványát Pest vármegyében. Másik Pál 1681-ben Pest vármegye helyettes alispánja. Másik Pál 1765-ben, György 1784-ben, János 1793-han, György 1794-ben, másik János 1795-ben Pest vármegye táblabírái. János és István 1720-ban a vármegye nemesei közé felvétetnek. Az 1829. évi nemesi lajstromban szerepelnek: Apollonia, Bertalan, Dániel, Ferencz, György özvegye, Gedeon, István és László.
Czímer: kék pajzsban, hármas halmon pánczélos kar nyílvesszőt tartva (hegyével lefelé). Sisakdísz: az eredeti ármálisban, növekvő unikornis, melyet a család évtizedek előtt már kicserélt növekvő – hátulról nyíllal átlőtt – szarvasra.
