Wettstein
Wettstein
Wettstein (Westersheimbi). Schweizből, a berni kanton Westersheimb városából származik. A család tagjai már mint nemesek vettek részt a Habsburgoknak Svájczot meghódító törekvéseiben, így a sempachi ütközetben 1386-ban; később Baselben és Zürichben, mint patricziusok, előkelő hivatalokat viseltek. Az első ismert ős János Frigyes, ki a XVI. században Baselben élt. Ennek fia Rudolf, Basel polgármestere, képviselte Svájczot a westphali békekötésen 1648-ban; 1650-ben III. Ferdinánd császár birodalmi nemességet adományozott Rudolfnak. Az egyik ág hű maradván ősei hitéhez, a reformáczió korában kivándorolt és a katholikus Habsburgoknál talált oltalmat. Itt Ferencz Lipót, kinek nemesi diplomájában említés történik arról, hogy nagyapja már 1603-ban nemességet szerzett, 1704-ben magyar indigenátust és czímerjavítást nyert, 1709-ben a birodalmi lovagok sorába emeltetett, Westersheimb nemes ura czímmel; 1790-ben Zsigmond szerzett nemesi levelet. A nemességet Pozsony vármegyében 1707-ben, Temes vármegyében pedig 1828-ban hirdették ki. A családnak két donácziós birtoka is volt I. Lipóttól: Szent-Kut és Czikiván Győr vármegyében. Ferencz Lipót a törökök ellen küzdött, felszabadította Sopron városát, a miért a hálás város házat és birtokot adományozott neki. Ebben a küzdelemben négy testvére is részt vett. Diplomácziai küldetésekben is járt Ferencz Lipót a bajor, portugál és orosz udvaroknál. A hétéves háborúban (1758–63) Torgau mellett vívott ütközetben Károly elesett, Ferencz és Zsigmond pedig súlyosan megsebesült. Az utóbbi a nagy szolgálati arany érmet kapta lánczczal. Élete végén táblabíró volt Pozsony vármegyében. E három testvér nagyapja részt vett a 30 éves háborúban (1618–48) hol karját elvesztette. József a XIX. század elején Temes vármegyében kamarai elüljáró volt. Fiai: Antal kúriai bíró, József miniszteri tanácsos, János, a ki korán elhúnyt, 18 éves korában, 1848-ban Bem tábornok segédtisztje. A galgamácsai birtokot Antal 1885-ben vette. A jelenlegi birtokos Antal fia, Gyula kúriai bíró. A család még Ausztriában, Temes és Arad vármegyékben van elterjedve.
Czimer: négy részre osztott pajzs szívpajzszsal, felső első és alsó hátsó vörös mezején, zöld alapon ágaskodó ezüst egyszarvú. A felső hátsó és alsó első kék mezőkben, egy természetes színű magas sziklán nyugvó arany korona. A koronázott arany szívpajzsban koronás kétfejű sas. Két sisakdísz 1. a pajzsbeli egyszarvú. 2. öt pávatoll. Takarók: arany-fekete, vörös-ezüst.
